why? - alopecia.

az anticon kiadó lemezei szinte egytől-egyig rágósak, nem csak a kategorizálás, skatulyázás szempontjából. az egyébként is hatásos, érdekes zenei kultúrával és ötletekkel rendelkező producerek, rapperek esetleg énekesek ugyanis időnként különböző csoportokba verődnek, garantáltan órákig analizálható, néhol enyhén kísérleti lemezek komponálása céljából.

az egyik legújabb anticon kiadvány az alopecia címen megjelent 2008-as why? lemez. az együttest jelenleg három tag alkotja, a wolf tesvérek, az alapító jonathan, és josiah, illetve doug mcdiarmid. zenéjük legalább annyira indie mint hip-hop és fordítva (ahogy maguk szokták volt mondani: indie-hop), nem mintha ebből bármi is kiderülne, sokkal sűrűbb, vegyesebb és összetettebb próbálkozás.

persze nem ezt bömböltetik majd a kuplungban gyülekező életbűvész, hip-hop vallású srácok tekerés közben, és nem erre táncolnak a koraérett tavaszi picsák a merlinben. ilyesmit inkább otthon hallgat az ember egy hideg tea mellett, vasárnap délután az üres lakásban. másnapos lázadás, tavaszi hipertónia és különösebb feltűnés nélküli 14 szám-ról van szó ugyanis.
a why? neve feltűnik négy szintén figyelemre méltó kollaborációs projektben: reaching quiet, hymie’s basement, greenthink, clouddead. szót ejtünk még róluk.

does it offend you, yeah?

nincs fiatalság átmeneti halláskárosodás nélkül. ennek szellemében itt egy újabb idióta nevű banda hosszútávon alighanem elviselhetetlen, hiperaktív lemeze. a négy tagú formáció readingből származik, és a tréfás does it offend you, yeah? nevet adták maguknak.

állítólag táncolható elektro-punk-ról van szó, de gyakorlatilag néhány számra akár pogózni is lehetne, kis túlzással és ferdítéssel. persze vannak poposabb pillanataik, ezek a számok pedig már konkrétanaz indie kategóriába sorolhatóak. mindegy, a lényeg :egy drasztikusabb házibulin veszélyben a berendezés, anyu porcelángyűjteménye, ésatöbbi.

a világ egyik legjelentősebb online hírújsága, a brit guardian unlimited, 2007-ben megválasztotta őket, a legrosszabb (vagy maradjunk az idiótánál?) névvel rendelkező bandának, ami igazán nívós, komoly elismerés, kétségtelenül. nem alaptalanul (mégsem feltétlenül okkal) hasonlítják őket időnként a daft punk-hoz, vagy a digitalism-hoz, idei bemutatkozó albumuk a "you have no idea what you're getting yourself into" aligha lesz az év legeredetibb próbálkozása, de a nyugdíjas szomszédok pukkasztására kiválóan alkalmazható minden időben.

young galaxy.

csendélet hideg aszfalttal, hóeséssel, lassú, bambulós vakarózás. vanília illatú kézkrém, néhány zacskónyi akciós papír zsebkendő, zongora és szintetizátordallamok, és ami belefér egy majdnem túlkomponált, harmonikus, késő esti, fagyos szédelgésbe, persze mindez tavasszal.
ugyanis körülbelül egy évvel ezelőtt, 2007 áprilisában jelent meg a young galaxy első lemeze. mégis ez sokkal inkább egy hamisítatlan téli lemez, forró menta teához, tartalmas semmittevéshez egy aránytalanul túlfűtött szoba legkényelmesebb szegletében.

a young galaxy elsősorban stephen ramsay és catherine mccandless, akik egyaránt képesek fájdalmas világvége hangulatokat és végletekig bölcs, amúgy semmitmondó szólamokat énekelni a nyakig érő latyakban kóválygós zenékre. semmi váratlan húzás ami elmozdítaná a takarójába begubózott álmos földlakót kedvenc októberi testhelyzetéből, komótosan haladó futószalagon a melankolikus dallamok és vokálok, mentségükre legyen mondva, még így is kár volna kihagyni. ők leginkább indie-pop-nak nevezik ezt a spirituális, kozmikus, heverészős tutyi mutyit, de lehet esetleg dream-pop, vagy space-pop is, döntse el ki-ki maga.

tavasz. oi va voi.

minden út egy szabadtéri koncerthez vezet. hivalatosan világzenével köszöntjük a tavaszt általában, meg virágmintás szoknyával, hajnali piknikkel, középkategóriás parfümökkel.

még taknyosan is divatos az első tavaszi esőben táncolni, vagy a londoni oi va voi valamelyik lemezét hallgatni. kitéve a nyers husit a kertbe. rámenősebbek, mire egy fél szezon megkerüli a földet, minimum háromszor elolvassák, hogy ezek a szolíd fiúk és lányok, hatásosan bogózzák össze a jiddis és a kelet-európai népzenét, a klezmert, az elektronikát, a trip-hop-ot, és így tovább a végtelenségig.

rendszerint számos vendég előadó kíséri el őket egy-egy fellépésre, többek között kt tunstall. megemlítendő, hogy az ex animás németh juci énekelte fel a hivatalos debütáló lemezükön hallható „a csitári hegyek alatt” című feldolgozást, és, hogy a zenekar tagja egy másik magyar is, aki egész egyszerűen csak „lemez lovász” néven fújja a trombitát, bütyköli a szintetizátort, esetleg énekel.

legutóbbi nagylemezük ("oi va voi") persze egyszerre hátradőlös, hadonászós táncolgatós, romantikus, jópofa és aranyos, sőt a "yuri" című kifejezetten fülbemászó dalhoz egy remek klipet is készítettek.


szinte minden komoly fesztiválon találkozni velük, elnyerték többek között a bbc világzenei díját (2003), mégis halálosan unalmas, hogy kritikusaik pofátlanul jól elrejtőztek, vagy egyszerűen valóban nincsenek.(?)
természetesen jónéhányszor jártak már nálunk, a szigeten, a millenárison, és például tavaly a balaton soundon.

minuit.

a bátrabbak szandálban járják a várost, a tavasz tettenérése, mániákus depresszió, narancssárga hangulatok következnek. és végre egy bejegyzés amelyben mérsékelten szimpatikus távoli turisták utaznak elektroban, kicsit indieben.

a zenekar neve minuit, valahol új-zélandon. maradjunk annyiban, hogy karizmatikus popzenét szeretnének játszani, több-kevesebb sikerrel, és maximális lelkesedéssel.
pályafutásukon hatalmasat lendített, hogy egy, a melegek és leszbikusok életvitelét bemutató tv show zenei alapjául használták fel első kislemezüket, természetesen hazájukban, még 2002-ben. egy évvel később jelent meg debütáló lemezük "the 88" címmel, s körülbelül másfél évvel ezelőtt a második (the guards themselves) amely egy finoman változatos és tagadhatatlanul élvezhető anyag. idén pedig érkezik a harmadik album, addig is:

I made this music player at MyFlashFetish.com.

még mielőtt a tavasz.

mielőtt kényelmesen hátradőlnénk a horgászszékben tavasz alkalmából, képzeljük azt, hogy egy aránytalanul idióta balkáni elektro partyn prüttyögünk, kezünkben műanyag sörös pohárral, finom északi hölgyek böfögnek fülünkbe. a lemezlovas halálosan szerelmes, shakespeare szonetteket suttog magában, és közben félig (se) sikerült ladytron remixeket játszik.nos?

I made this music player at MyFlashFetish.com.

the national

vissza az időben. ez egy téli vasárnap és matt berninger énekel, egy ritka lehangoló, ezzel együtt remek albumról.

I made this music player at MyFlashFetish.com.