2008. október 9., csütörtök

of montreal - skeletal lamping.

stílusgyakorlatok gyors egymásutánban, éles tempókülönbséggel és még élesebb váltásokkal. szétszabdalt popzene, amelyet egyébként sem nagyon értünk, és ötletünk sincs hova tegyük, vagy mégis mit kezdjünk vele. ha elindulsz a városba és bekapcsolod az mp3 kütyüdet, gyakorlatilag képtelen leszel megállapítani melyik szám ér véget, vagy melyik kezdődik, vagy egyáltalán véget ér e bármi(!). ennek a lemeznek soha sincs vége, és sehol sincs eleje. ez, a csapat alakulásakor még embrió formájában sem létező zenei irányzat pedig végképp körülírhatatlan. a nálam okosabbak absztrakt-pop-nak szokták nevezni, és még az is lehet, hogy igazuk van. (divatos még az art-pop elnevezés, de ezt egyenesen undorítónak találom, magam reform-pop-nak definiálom.). mint ahogyan helytálló az is, hogy bármely egyedülálló is ez a furcsa maszlag, többek a the fiery furnaces zenéjéhez hasonlítgatják előszeretettel, ami szintén találó, bár az ő zenéjük sokkal kevésbé hallgatható tetten érhető számos hasonlóság, de ez tökre nem fontos. az viszont igen, hogy az of montreal jegyzi a világon valaha megjelent legvidámabb depressziós lemezt ("hissing fauna, are you the destroyer?"). köszönhető ez az eleinte csak frontembernek nevezett, manapság meg már csak egyszerűen ikonnak tartott, és csodával határos módon még mindig életben lévő kevin barnes (mutatom!)

zűrös családi életének, valamint a gyógyszerekhez fűzödő bensőséges viszonyának. ha ezen felül érdekelnek a miértek és hogyanok, szépen körülnézel a színvonalasabb magazinok archívumában, és ha ügyes vagy körülbelül egy kisebb könyvnyi anyagot találsz majd barnes-ról. novellában, meg bulvárcikkek írásában nem szeretnék jeleskedni. (de ha ráakarom venni a dologra a trendibb arcokat immáron nem először megemlítem, hogy, van egy közös projektje az mgmt-s andrew vanwyngarden-el, hűha, de jó! le merem fogadni, hogy a tudatlan kisebbség egészen izgatott lett) a lényeg, megjelent a kilencedik of montreal stúdióalbum (mondanom kell még, hogy zseniális?), a "skeletal lamping", központban ezúttal a férfi hormonok: sok szerencsét hozzá!


Nincsenek megjegyzések: