2008. július 6., vasárnap

amon tobin-foley room.


nagyvonalúan de látványosan megfeledkezem itt különböző leplek lerántásáról, meg a mostanában erőltetett, vagy csak szimpla természetszerűséggel rivalda fénybe került poposabb darabokról. tetszik tudni ez itt bizonyos értelemben a jéghegy csúcsa, figyelembe véve, hogy az elektronikus zene s széleskörű palettája majdhogynem az élelmiszeripar kisérletező kedvét húzva magára, rengeteg ocsmányságot böfög fel mostanában, ez pedig itt a legocsmányabb, leghagymaillatúbb, tehát alighanem rendkívül undorító. ez a brazil fószer, ha úgy tetszik zenész, épp úgy elnevezhetett magáról valamit mint julius caesar. ez a csörömpölő, kacifántos, erőszakos őszi lombhullás kizárólagosan amon tobin-é, senki másé. (és igen, ő a taxidermia zenéjének szerzője.) mindenféle modern hangversenyeket végiggyűrtünk már az évek alatt, az egyre sutábban fiatalodó művész 2007-es kompozíciói azonban minden eddigi élményünket felülmúlhatják, már ha némileg esetleg betegesen vonzódunk a rendkívül undorító jelenségekhez. mutatom

a foley room az. neonzöld ágytál, esetenként fülvédő használata ajánlott.


Nincsenek megjegyzések: